A PAPÍR – közérthető, hétköznapi nyelven

Az az ötlet pattant ki a fejünkből, hogy egy cikksorozat keretében betekintést nyújtunk számotokra a csomagolóanyag gyártáshoz sok-sok szállal kötődő nyomdászat rejtelmeibe. Mindezt közérthető, hétköznapi nyelven próbáljuk megtenni. Első témánk egy rendkívül fontos anyag:  

A PAPÍR. 

Bár napjainkban – a számítógépek térhódítása után – az elektronikus kommunikáció kezdi visszaszorítani a nyomtatott kommunikációt, mégis a globális éves papírfelhasználás mintegy 370 millió tonnára tehető*. Ennek több, mint felét a csomagolóanyagok teszik ki, ugyanis a papír alapú csomagolások sokkal kevésbé terhelik a környezetet, mint a műanyagalapú csomagolások. De ennél sokkal több területen is alkalmazható! Amellett, hogy népszerű a csomagolóiparban, a szórólapok, a katalógusok, prospektusok, ruhacímkék vagy például az általunk kínált egyedi grafikás csomagolópapír is papíralapúak.

A teljesség igénye nélkül a két legfontosabb, használatban lévő papírtípus, amivel találkozhattok 1-1 nyomdai rendelésetek esetén, íme:

1.) Ofszet papír
HÉTKÖZNAPI NYELVEN: Kellemes tapintású, matt felületű papír. Ilyen a fénymásoló papír, a napi újságok papírja, vagy például a könyvek oldalait is erre a típusú papírra nyomtatjuk. Általában. Elsősorban szöveg, vonalrajz, rajz nyomtatására ajánlott. Fényképek, színes nyomatok nem feltétlen adnak tökéletes “nyomatképet”. Számos anyagvastagságban elérhető, viszonyítási alapnak a fénymásoló papír 80g/m2 súlyú, és 0,1 mm vastag. Készülhet belőle használati utasítás is, esetenként névjegykártya, levélpapírhoz pedig szinte mindig ezt használjuk.

Szótári jelentés: Mázolt bevonat nélküli papír, elsősorban szöveges kiadványok nyomtatására való, enyhén simított, natúr és felületkezelt kivitelben 80-140 g/m2 tömeghatárok között, íves és tekercs kiszerelésben gyártott elsődlegesen ofszet nyomtatási technológiában felhasznált papírok általános elnevezése.

2.) Műnyomó papír
HÉTKÖZNAPI NYELVEN: Felülete sima, selymes tapintású. A nyomat élesebb, a színek pedig élénkebbek rajta, mint például egy ofszet papíron, így ha a grafikán van a hangsúly, inkább ez a papírtípus ajánlott. Készítenek belőle mappát, névjegykártyát, katalógusborítót, esetenként szórólapokat, és még sorolhatnánk. Többször mázolt változata akár olyan fényes is lehet, hogy nyomat nélkül, önmagában is csillog.

Szótári jelentés: Mindkét oldalon mázolt papír – főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására használják. Az egyik legigényesebb nyomópapírfajta. Az alappapírnál elvárás a felületi egyenletesség, a mázréteg pedig pigmentekből, kötőanyagokból és műanyag-diszperziókból áll. Fényes és matt változata ismeretes.

Gondoltad volna, hogy…

– egy hirdetőújság grammsúlya körülbelül 40 g/m2,
– a fénymásolópapíré 80 g/m2,
– egy szórólap akár 130-200 g/m2,
– míg egy katalógusborító 350 g/m2 és anyagvastagságban akár 0,4 mm is lehet?

A papír vastagságnak egyik mérőszáma, hogy egy négyzetméter belőle hány grammot nyom.

És még egy érdekesség…

Amerikában néhány éve feltalálták a papír illatú légfrissítőt. No? Kitaláltátok miért? Az e-könyvet olvasóknak, azoknak, akik miközben egy monitoron olvassák az éppen aktuális regényt, életrajzot, szaglószervüket becsapva érezzék a papír illatát is. Nem néztünk utána, de csak bízni tudunk benne, hogy itthon eme csodatermék soha nem lesz kapható.

Ahogy a bejegyzés elején is említettük, a papír a leginkább környezetkímélőbb csomagolóanyagok közé tartozik. Kíváncsiak vagytok, hogyan zajlik az újrahasznosítása?

Ha bármilyen ötletetek, igényetek lenne papírnyomtatással kapcsolatban – akár csomagolóanyag, akár reklámanyag -, keressetek fel bennünket bátran elérhetőségeinken. Referenciákat ITT találtok.

*az I-COM papírpiaci elemzéséből
Forrás: Printroom, Nyomdai Szótár